Az Iskoláról

Budapesti VII. ker. Állami Gymnásium. E névvel indult iskolánk, az 1881. május 12-én kelt alapító okirat tanúsága szerint, ezzel létrejött a főváros első állami gimnáziuma. Akkoriban Budapesten mindössze öt egyházi gimnázium működött; kívánatos volt a világiasabb, nyitottabb szellemű polgári, kispolgári rétegek számára egy új intézmény indítása. “Meg akarok győződni, – mondta Trefort Ágoston kultuszminiszter – hogy csakugyan megtelik-e egy osztály a más intézetekből kimaradt tanulókkal?” Trefort az új iskola vezetésével Köpesdy Sándort, az V. ker. kir. katholikus főgimnázium tanárát bízta meg és rajta kívül még három tanárt nevezett ki a Klauzál utca 10-ben ideiglenesen elhelyezett iskolába. A beírás első napjának délelőttjén a beírt tanulók száma jóval túlhaladta a megengedett létszámot, így a 130 tanuló – alsó gimnazista 10 éves fiúk – számára párhuzamos osztály indítását is engedélyezte a miniszter. Az első érettségi vizsgára 1890 júniusában került sor, 40 tanulóval; azóta több, mint tizenötezer diák érettségizett iskolánkban.

Az akkori Erzsébetváros csak a körútig terjedt; a körúttól a Rottenbiller utcáig zöldségeskertek, kerítés nélküli hepe-hupás területek voltak. A zsúfolttá vált Klauzál utcai épület helyett itt, a Hársfa, Barcsay és Miksa (ma Osvát) utca kiszögellésében vásárolt telket az állam. Az épület tervét Bobula János, az épület főhomlokzati mozaikképeit – Stettka Gyula festőművész alakjai után – a világhírű velencei Candiani cég készítette el. (A mozaikképek 2000 novemberére újultak meg.) Az új épületben 1892/93-ban, az alapítás 11. évében kezdődött meg a tanítás, de csak 1903-ban került egy fedél alá az anyaépület mind a 16 osztálya. Erre akkor került sor, miután a minisztérium a földszintes tornacsarnok fölé kétemeletes szárnyépületet építtetett. Itt helyezkedett el a természetrajzi és a fizikai előadóterem, 3-3 részből álló szertárhelységekkel. (A biológia-kémia előadó 1995-ben, a fizika pedig 2001. szeptemberétől költözött a Hársfa utcai szárnyra.) 1929/30-ban – minisztériumi engedéllyel – alakították ki az első emeleten az első megfelelő tanári szobát. A mai tanári helyén tanári könyvtár volt, amelyből szintén 1929-ben vettek el egy kis részt az igazgatóhelyettesi iroda részére. (A mai könyvtár helyén igazgatói lakás, a díszterem helyén pedig rajzterem volt.) Már a két világháború között gondot okozott, hogy a szemben lévő házak idő közben háromemeletesek lettek, a tantermek, főleg az első emeleten, igen sötétek, a felszerelések nem megfelelőek. Mint az 1928/29-es igazgatói jelentés mondja, gyökeres megoldás csak az volna, ha a Hársfa utcai oldalon manzárdszerű harmadik emelet épülhetne, ahová a rajzterem, szertárak, könyvtár, cserkészotthon (diákszoba) volna elhelyezhető. Erre 1995-ig kellett várni.

Madách Imre nevét gimnáziumunk 1921-ben vette fel. A tantestület választása azért esett Madách Imrére, hogy “az ifjúság nagyjainak emlékéből erőt és buzdítást merítsen.” A névválasztást az akkori tantestület a következőkkel indokolta: “A jónak és rossznak örök küzdelmében a jó, mint az ember alaptermészetében rejlő, végre is legyőzhetetlen; és hogy nem a rideg materiális tényezők, hanem az eleven hit, a lélekfrissítő, a nemes illúziók harmonikus egysége adják meg az embernek a való értékét.”

Mai működésünk egyik alapelve a százhúsz éves múlt követésre méltó hagyományának tisztelete, ápolása. A gimnáziumunk nevelési szellemiségét az alapítók fokozatosan alakították ki. “Elismerés és dicséret, szeretettel párosult szigor, felekezeti türelem, újat kereső oktatómunka” jellemezte a gimnáziumot, s ezt az indulás éveiben kialakított szellemiséget máig követendő hagyománynak tartjuk. “Irányadó elvünk: bölcs mérséklet, mely nem büntet, hanem javít, pontos és személyes felügyelet, mely elhárítja a bajt.” – fogalmazta meg Szilasi Móric tanár a múlt század végén. “A bírálat igazságossága mellett egy csepp méltányosság is helyén való, sőt éppen akkor vagyunk egészen igazságosak, ha méltányosak is vagyunk…” (1895)

Mikor az 1924. évi új oktatási törvény az addigi gimnázium és reálgimnázium közé egy harmadik típust, a reálgimnáziumot vezette be, iskolánk továbbra is gimnázium maradt kötelező görög nyelvi tanítással. 1931/32-től kezdve a minisztérium megengedte, hogy az V. (ma 9.) osztályban a tanulók a görög helyett az angol nyelvet tanulják. A klasszikus nyelvi kultúra ápolása mellett mindenkor kiemelkedett a természettudományok szeretete. (A tehetséges tanulók képzésében nagy szerepet játszott az 1888-ban megalakult önképzőkör.) 1949-ben humán-reál tagozatos osztályokat alakítottak ki, az 1961-es oktatási reform szellemében pedig szakosított tantervű (tagozatos) osztályokat: 1966-ban a biológia-kémia, 1967-ben a speciális angol nyelvi, 1968-ban pedig a matematika-fizika osztályt. 1979-től a fakultációs oktatási rendre tértünk át, 1986/87-es tanévtől haladó és emeltszintű angol, 1992/93-tól haladó német nyelvi csoportot indítottunk. A 2001. májusára elkészült – a kerettantervvel egyeztetett – új helyi tantervünk a hagyományokra épül. Két idegen nyelvből biztosítjuk az emelt szintet, melyek közül az egyik változatlanul az angol. Fontosnak tarjuk a természettudományos szemléletet, ezért csoportbontásban tanítjuk a fizika és a kémia kísérletező óráit. Az emeltszintű érettségi és a továbbtanulás sikere érdekében pedig megemeltük a fakultációs órakeretet.
Gimnáziumunk 1945-ig nyolcévfolyamos fiúgimnázium volt. Ekkor megkezdték az általános iskolai osztályok kiépítését, 1951-ig 25 osztály működött. Az 1949-es reform vetett véget a kritikus helyzetnek, visszaállt a gimnázium. Ebben az évben vezették be a koedukációt, azaz lányok is tanulhattak a gimnáziumban. A tanulói összetételt érintő fontos változás ezután már csak 1998-ban következett be. Ekkor Erzsébetváros képviselőtestülete elfogadta, hogy a négyévfolyamos képzés megtartása mellett hatévfolyamos gimnázium is induljon iskolánkban. Az új képzési forma sok új lehetőséget, hosszabb nevelési periódust, gazdagabb személyiségfejlesztést kínál.

A Madách szellemiségéhez mindig hozzátartoztak a művészeteket értő és az azokra fogékony tanárok és diákok. Országos hírű színjátszó csoportunk volt 1953 és 1956 között, amely előadta a teljes Bánk bánt és 1954-ben Az ember tragédiáját. Az utóbbi úttörő vállalkozás volt, mert a politikai viszonyok miatt hosszú évek óta nem szerepelt az ország színházaiban. E hagyományt 1967-től a Thália Stúdió folytatta szép sikerrel. 1973 óta vegyes karunk is van, akik szinte minden évben elnyerik Az év kórusa címet. Rendszeresen nyernek diákjaink grafikai és festészeti helyezéseket fővárosi és kerületi rajzversenyeken. Diákköltőink rendszeresen publikálnak. A 2001/02-es tanévtől életbe lépő helyi tantervünk e szellemiség megtartása érdekében vezette be a kötelezően választható művészeti képzést.

Sokfelé jutottak el az érettségizett “öregdiákok”. Közéleti szerepük igen sokféle volt, de többségük a történelem kritikus helyzeteiben is jelesre vizsgázott emberségből.

A Madách Imre Gimnáziumban az oktatás és a nevelés harmonikus összhangban van. Mindez a tanítás és a tanórán kívüli programok sokoldalúságában valósul meg. Szigorúak vagyunk nevelési elveink érvényesítésében, de türelmesek és segítőkészek az oktatás folyamatában. Pedagógiai programunk fő profilként jelöli meg a magas szintű nyelvi képzést; 1967-től speciális angol nyelvi osztályainkban, 1985-től haladó angol nyelvi (1994-től német nyelvi) csoportjainkban csaknem minden tanuló sikeres középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát tesz, és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen többen kimagasló eredményt érnek el.

Valamennyi 9-10. osztályunkban az idegen nyelveket plusz órában tanítjuk. Az angol / német nyelvi előkészítő évfolyam komoly múltra tekint vissza, hiszen 2004 szeptemberében, az országban az elsők között indítottuk el az öt évfolyamos képzést. Az angol és a német nyelvet kezdő szintről, 13 órában tanítjuk. Utána, a 9-10. évfolyamon a nyelvi előkészítő nyelvét heti 5, a haladó idegen nyelvet heti 4 órában folytatják a tanulók. A négy évfolyamos képzéseinkben a 9-10. évfolyamon pedig az iskolában kezdett (2.) idegen nyelvet tanítjuk heti 5, és a haladó (1.) idegen nyelvet tanítjuk heti 4 órában.

Végzős diákjainak fele általában mindkét idegen nyelvéből megszerzi a nyelvvizsgát, az évfolyam 25%-a felsőfokút (C1, C2). 2024-ben érettségizett diákjaink felvételi aránya 99 %.

Iskolánk büszke jó beiskolázására, tanulmányi helyzetére, nevelőtestületének felkészültségére és teljesítményre ösztönző iskolai légkörére. Ennek is köszönhető, hogy a közel 1100 középiskola ranglistáján a „100 legjobb magyar középiskola” között az elmúlt években rendszeresen igen előkelő helyen végeztünk. A 2023 októberében megjelent HVG-rangsorban (lásd: Középiskola 2024. 100 legjobb gimnázium) iskolánk a 11. helyet foglalja el.

Kevés olyan gimnázium van, amelyik oktatásszervezés terén annyira figyelembe veszi a diákok egyéni igényeit, mint a miénk. Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a közösség (osztályközösség) erősítése, hiszen tanulóinknak később csapatmunkában is meg kell állniuk a helyüket. Ezen látszólagos ellentét feloldásának eszköztárát pedagógiai programunk tartalmazza.

• Tanórai keretben igyekszünk korszerű oktatásszervezési eszközöket beemelni a pedagógiai eszköztárunkba. Többek között: a digitális kultúra beépülése a tanulás-tanítás folyamatába, angol nyelv esetében nyelvi sáv kialakítása a tudásszint szerinti csoportbontáshoz, 9. évfolyamon bontott csoportos magyarnyelv-órák, 11. évfolyamon a művészetek tantárgy keretében választható csoportok.
• Fontos, hogy csökkentsük a tanulási kudarcot; kialakítsuk és begyakoroltassuk a helyes tanulási módszereket. Ezt az új évfolyamaink számára helyi tantárgyként – a projekthéten tanított „tanulás tanítása” tantárggyal segítjük.
• A 9-10. évfolyamokon megkezdjük a képességfejlesztést és tehetséggondozást egyéni foglalkozási csoportokban.
• 11-12. évfolyamon az emelt szintű órakeret lehetővé teszi, hogy tanulóink két tantárgyból is emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni.
• Iskolánk 2018 óta DSD II. vizsgaközpont. A haladó németet választók C1-es németországi nyelvvizsgát szerezhetnek.
• Megfelelő létszám esetén a választható második idegen nyelv keretében lehetőséget biztosítunk a kínai nyelv tanulására (az ELTE Konfuciusz Intézettel együttműködésben).
• A nyelvi előkészítős képzésben a 11. évfolyamos tanulók számára, amennyiben a csoport – megfelelő létszámmal és órarendileg – megszervezhető, lehetőség van harmadik idegen nyelvet is elkezdeni.
• A mindennapos testnevelést órarendi keretek között szervezzük meg, de a sportlehetőségeket tanórán kívüli programokkal is biztosítjuk, minden évben meghirdetjük az osztályok közötti futball-, kosár- és röplabda-bajnokságot, az iskolai sportnapot (atlétika). Szakköreinkkel módot adunk a zenei és képzőművészeti tehetségek megmutatására, az iskolában saját színjátszó csoportunk is működik.
• Az utóbbi években hangsúlyossá vált a nem hagyományos tanítási szervezési módok programba illesztése. A május végi erdei iskola és a novemberi projekthét mellett különböző – osztálykereten átívelő – éves projektek teszik lehetővé az abban részt vevők számára, hogy fejlesszék képességeiket.
• Tanulóink és szüleik visszajelzése alapján felkészültnek mondhatjuk magunkat távolléti oktatás során a tanulás digitális eszközökkel történő támogatásában. A tanulást, gyakorlást támogató digitális technológia bevált eszközeire építünk a mindennapi munkánkban is.
• Mentálhigiénés programunkban kiemelten foglakozunk a 14-19 éves korosztályt érintő egészség-megőrzési feladatokkal és tanulóinkat érintő társadalmi hatásokkal. Iskolapszichológust is alkalmazunk, és rendszeresen vonunk be külsős szakembereket (egészségnap) az egészségnevelési munkába.
• Fontosnak tarjuk, hogy diákjaink a gazdasági életben is megállják helyüket. Ezért foglalkozunk fogyasztóvédelemmel a 10. évfolyamon és gazdasági és pénzügyi ismeretekkel a végzős évfolyamon.
• Több éve folyamatosan szervezünk tanulmányutakat Európa különböző országaiba (Ausztria vagy Németország, Olaszország, Spanyolország vagy alkalmanként Franciaország, Anglia). Igyekszünk ezeket a nyelvtanulási és kulturális „ismerkedési” lehetőségeket megőrizni tanulóink számára.

A tanórán kívüli tanulási programokkal, versenyekkel, szakkörökkel és egyéb szabadidős lehetőségekkel segítjük azt, hogy a különböző képességek fejlődése megvalósulhasson (kiemelt programjaink: a diákszínpadok fesztiválja és a kamarakórus verseny). Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy fejlesszük az iskolai demokráciát, amelyben a diáksággal együtt alkotott szabályok érvényesülnek, és betartásukban mindenki egyaránt érdekelt. A diákönkormányzati munkán keresztül diákjaink megtanulják jogaikat és érdekeiket érvényesíteni, miközben lehetőségük nyílik különböző iskolai programok szervezésére, és részt vehetnek a különféle madáchos médiafelületek szerkesztésében is (instagram, iskolaújság stb.)

Kiket várunk a Madáchba?

Elsősorban azokat a diákokat, akik szívesen fogadják a jó szándékú szakmai és pedagógiai segítséget egyéni boldogulásukban, és hajlandók is tenni személyes céljaikért. Akiknek fontos a közösség és a közösséggel együtt is értéket akarnak teremteni.